Wizz Air nem uniós járatok Budapestről: mikor alkalmazható az EU261?

Röviden: a Budapestről egy EU-n kívüli országba induló Wizz Air-járatra főszabály szerint alkalmazandó a 261/2004/EK rendelet, mert az indulási repülőtér az EU-ban van. A Budapestre tartó visszaútnál viszont már számít, hogy a járatot ténylegesen uniós légifuvarozó üzemelteti-e. A Wizz Air Hungary vagy a Wizz Air Malta által végrehajtott visszaútnál ez a feltétel rendszerint teljesül; a Wizz Air UK vagy más nem uniós üzemeltető esetében nem lehet ugyanerre a szabályra automatikusan támaszkodni. Az oda- és a visszaút akkor is két külön járat a területi hatály vizsgálatakor, ha egy foglalásban vásárolta őket.

A „nem uniós járat” nem önálló jogi kategória és nem jelenti azt, hogy az utas biztosan kívül kerül az európai védelemen. Előbb az indulási és érkezési repülőteret, majd a tényleges üzemeltetőt kell azonosítani. Csak ezután érdemes a késés, törlés, visszautasított beszállás, ellátás vagy kártalanítás feltételeit elemezni.

Négy adat dönti el a területi hatályt

Ugyanaz a Wizz Air márkanév eltérő eredményhez vezethet két ellentétes irányú járaton. A gyors ellenőrzéshez írja ki külön:

1. az érintett járat indulási repülőterét;
2. az érintett járat érkezési repülőterét;
3. a ténylegesen üzemeltető légifuvarozó teljes nevét;
4. azt, kapott-e már azonos járatzavar miatt kártalanítást, átfoglalást vagy ellátást egy nem uniós ország joga alapján.

Ez csak a hatály első szűrője. Attól, hogy az EU261 alkalmazandó, még nem jár automatikusan 250, 400 vagy 600 EUR. A járatzavar típusát, az értesítés időpontját, a végső érkezési késést, a távolságot és a rendkívüli körülményeket külön kell vizsgálni.

Budapestről kifelé az indulási hely a döntő

A rendelet 3. cikkének (1) bekezdés a) pontja azokra az utasokra vonatkozik, akik egy tagállam területén található repülőtérről indulnak. Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ilyen indulási hely. Ezért a BUD-ról egy harmadik országba tartó járatnál nem feltétel, hogy a tényleges üzemeltető uniós légitársaság legyen.

Gyakorlati következményként egy Budapestről induló Wizz Air-járatnál az EU261 hatályát nem zárja ki önmagában:

• hogy a célország nem tagja az Európai Uniónak;
• hogy az utas nem uniós állampolgár vagy nem Magyarországon él;
• hogy a jegy ára alacsony volt vagy WIZZ-kreditből fizette;
• hogy az üzemeltető nem uniós társaság;
• hogy az utazás turisztikai, családi vagy üzleti célú volt.

Az érvényes foglalás, az időben történő megjelenés és a rendelet többi feltétele ettől még szükséges. A területi hatály csak azt válaszolja meg, melyik jogrendszer alapján lehet tovább vizsgálni az ügyet.

A Budapestre tartó visszaútnál az üzemeltető is számít

Az EU-n kívülről Budapestre induló járat a rendelet 3. cikkének (1) bekezdés b) pontja alapján akkor kerülhet az EU261 hatálya alá, ha a járatot közösségi, vagyis uniós légifuvarozó üzemelteti. Nem elég, hogy a célállomás Budapest, a jegyet magyar nyelvű oldalon vásárolta, vagy a foglalás Wizz Air-logót mutat.

A Wizz-csoportnál ezért a visszaút előtt azonosítsa a jogi személyt:

A W6, W4 vagy W9 járatkód hasznos jelzés, de nem megdönthetetlen bizonyíték. Üzemeltetőváltás, közös járatszám vagy személyzettel együtt bérelt repülőgép esetén a foglalási visszaigazolás „operated by” sora, az e-jegy, a beszállókártya és az utazás napján kapott értesítés együtt erősebb. A Wizz Air Hungary, Malta és UK felelősségét elkülönítő útmutató részletes ellenőrzőlistát ad ehhez.

Nem minden EU-n kívüli ország van kívül az EU261 rendszerén

A köznyelvi „EU-n kívül” és a légi utasjogi területi hatály nem fedi egymást pontosan. A Your Europe hivatalos tájékoztatója szerint az uniós utasjogi szabályok az Izlandra, Norvégiába és Svájcba tartó, illetve onnan induló járatokra is alkalmazandók. Ezért ezeket az útvonalakat nem helyes automatikusan egy hagyományos harmadik országból érkező járattal azonos módon kezelni.

Az Egyesült Királyság külön eset. A kilépés után saját, megtartott és módosított utasjogi rendszere működik, ezért egy magyar–brit járatnál EU261, UK261 vagy bizonyos helyzetekben mindkettő területi hatályát meg kell vizsgálni. Az összegek, a címzett hatóság és az eljárás nem cserélhető fel. Ezt a Wizz Air magyar–brit járatokról szóló EU261–UK261 útmutató bontja ki.

Az útvonal besorolását mindig az utazás napján ellenőrizze. Egy ország politikai vagy szerződéses státusza, illetve az alkalmazandó nemzetközi megállapodás változhat; egy régi fórumhozzászólás nem megbízható jogforrás.

Az oda- és visszaút két külön járat

Egy Budapest–külföld–Budapest retúrjegy kereskedelmi szempontból lehet egy foglalás, a rendelet területi hatályánál azonban az oda- és a visszaút külön járat. A budapesti indulás nem „viszi magával” automatikusan az EU261 védelmét a napokkal későbbi visszaútra.

Például:

• a Budapestről egy harmadik országba induló szakasz az indulási hely miatt az EU261 alá tartozhat;
• ugyanennek a foglalásnak a visszaútja csak akkor tartozhat az EU261 alá, ha az indulási országra nincs kiterjesztett európai szabály, és a tényleges üzemeltető uniós légifuvarozó;
• az, hogy az odautat Wizz Air Hungary, a visszautat pedig más Wizz-társaság üzemelteti, két külön hatályvizsgálatot igényel;
• az egyik szakaszon történt kifizetés nem bizonyítja a másik szakasz jogosultságát.

Az egy foglalásban szereplő, egymást közvetlenül követő csatlakozó járatok végső célállomásának kérdése más elemzés. A külön megvásárolt önálló jegyeket és a WIZZ Link megoldását sem szabad egy klasszikus, védett csatlakozással összekeverni.

A hatály után külön vizsgálja a konkrét jogot

Ha az EU261 alkalmazandó, a járatzavar alapján eltérő jogok nyílhatnak meg:

A fix kártalanítás összege nem attól függ, hogy a célország EU-tag-e. A légvonalban mért távolság és a rendelet 7. cikkének sávjai számítanak. Legfeljebb 1 500 km-nél 250 EUR, bizonyos 1 500 km feletti uniós és 1 500–3 500 km közötti más járatoknál 400 EUR, az egyéb 3 500 km feletti járatoknál 600 EUR lehet a kiinduló összeg. A pontos sávot és az esetleges 50%-os csökkentést a Wizz Air-kártalanítás összegéről szóló útmutató ismerteti.

Törlésnél a jegyár-visszatérítés, a legkorábbi átfoglalás és a későbbi utazás közötti választás a fix kártalanítástól külön jog. A törölt Wizz Air-járat útmutatója segít elkerülni, hogy az utas akaratlanul visszatérítést válasszon akkor, amikor valójában tovább szeretne utazni.

A harmadik ország joga nem jelent automatikus kettős kifizetést

Egy nem uniós indulási ország saját utasjogi szabályt, fogyasztóvédelmi jogot vagy légitársasági segítséget biztosíthat. Az EU261 kifejezetten figyelembe veszi, ha az utas ugyanazon utazási probléma miatt már a harmadik ország releváns joga alapján kapott előnyt, kártalanítást, átfoglalást vagy ellátást.

Ezért az igényben tüntesse fel:

• melyik szervhez vagy légitársasághoz fordult;
• melyik járatra és milyen jogcímen kért teljesítést;
• kapott-e pénzt, utalványt, új jegyet, étkezést, szállást vagy transzfert;
• az elfogadott összeg milyen követelést rendezett;
• maradt-e olyan külön költség vagy jog, amelyet az első döntés nem érintett.

Ne kérje ugyanazt a fix összeget két rendszertől úgy, mintha a másik eljárás nem létezne. Ugyanakkor egy étkezési voucher nem feltétlenül rendezi a jegyárat, és egy átfoglalás sem feltétlenül azonos a fix kártalanítással. A tételeket és jogalapokat külön sorolja fel, majd csatolja a korábbi döntést vagy elszámolást.

Bizonyítsa az irányt és az üzemeltetőt, ne csak a késést

Nem uniós útvonalnál egy háromórás késést mutató képernyőkép önmagában kevés lehet. A dossziéban legyen meg:

• a teljes foglalási visszaigazolás az oda- és visszaút dátumával;
• az érintett járatszám és az „operated by” megjelölés;
• az e-jegy és a beszállókártya;
• az üzemeltetőváltásról küldött valamennyi értesítés;
• az eredeti és a tényleges indulási, illetve érkezési idő;
• a törlés vagy késés közölt oka;
• a harmadik országban kapott segítség és minden kifizetés igazolása;
• az ellátási, szállás- és közlekedési költségek tételes bizonylata.

Az igényt főszabály szerint a ténylegesen üzemeltető légifuvarozóhoz nyújtsa be. Ha a Wizz Air nem ad érdemi választ vagy vitatja a hatályt, a magyar panasz- és jogorvoslati útmutató alapján válassza ki a járathoz illetékes nemzeti végrehajtó szervet vagy más eljárást. Ne küldje automatikusan minden ügyét ugyanahhoz a hatósághoz csak azért, mert a foglalás Budapestről indult.

Ellenőrizze a nem uniós Wizz Air-járatot hat lépésben

1. Rögzítse külön az oda- és a visszaút indulási repülőterét. Ne a teljes retúrutazást, hanem mindig az érintett járat irányát vizsgálja.
2. Azonosítsa a ténylegesen üzemeltető Wizz Air-társaságot. Vesse össze a járatkódot, az e-jegy „operated by” sorát, a beszállókártyát és az üzemeltetőváltásról szóló értesítést.
3. Ellenőrizze az EU261 kiterjesztett területi körét. Ne sorolja automatikusan Izlandot, Norvégiát vagy Svájcot egy hagyományos harmadik országgal azonos csoportba, a brit útnál pedig vizsgálja a UK261-et is.
4. Alkalmazza a budapesti indulás vagy a budapesti érkezés tesztjét. BUD-ról kifelé az indulási hely, EU-n kívülről BUD-ra pedig az üzemeltető uniós státusza is döntő.
5. Tárja fel a másik jogrendszer alapján kapott teljesítést. Különítse el a fix kártalanítást, a jegyárat, az átfoglalást, az ellátást és a költségtérítést.
6. Nyújtsa be az igényt az üzemeltetőhöz a helyes jogalappal. Csatolja az irányt, az üzemeltetőt, a járatzavart és a korábbi teljesítéseket bizonyító iratokat.

FAQ – gyakori kérdések

A Budapestről EU-n kívülre induló Wizz Air-járatra vonatkozik az EU261?

Főszabály szerint igen. A BUD uniós repülőtér, ezért az innen induló járat a tényleges üzemeltető uniós vagy nem uniós státuszától függetlenül a rendelet területi hatályába kerülhet. A kártalanításhoz ettől még teljesíteni kell a járatzavarra, késésre és rendkívüli körülményekre vonatkozó további feltételeket.

A nem uniós országból Budapestre tartó Wizz Air-járat is mindig EU261-es?

Nem. Ennél az iránynál főszabály szerint az is szükséges, hogy a tényleges üzemeltető uniós légifuvarozó legyen. Wizz Air Hungary vagy Wizz Air Malta esetén ez rendszerint teljesül, Wizz Air UK vagy más nem uniós üzemeltető esetén külön jogalapot kell keresni.

Egy retúrjegynél a budapesti odaút kiterjeszti az EU261-et a visszaútra is?

Nem. A területi hatály szempontjából az oda- és a visszaút két külön járat, akkor is, ha egy foglalási azonosító alatt vásárolta őket. Mindkét iránynál külön rögzítse az indulási repülőteret és a tényleges üzemeltetőt.

Izland, Norvégia és Svájc EU-n kívüli járatnak számít ebben a tesztben?

Politikailag nem EU-tagállamok, de a Your Europe hivatalos tájékoztatója szerint az uniós légi utasjogi szabályok az ezekbe az országokba tartó és onnan induló járatokra is alkalmazandók. Ezért nem szabad őket automatikusan egy másik harmadik országgal azonos módon kezelni.

Kaphatok kártalanítást az EU261 és a célország joga alapján is?

Ugyanazért a hátrányért nem jár automatikusan kettős teljesítés. Közölje a Wizz Airrel és az eljáró szervvel, mit kapott már a másik jogrendszer alapján. A fix kártalanítást, jegyárat, átfoglalást, ellátást és igazolt költségeket külön kell összevetni, mert nem minden teljesítés rendezi ugyanazt a jogot.

Hivatalos források

• A 261/2004/EK rendelet hatályos magyar szövege, különösen a 3. cikk
• Your Europe – mikor alkalmazandók az uniós légi utasjogok?
• Your Europe GYIK – EU-n kívülről érkező járat és uniós légifuvarozó
• Az Európai Unió Tanácsa – a légi utasjogok jelenlegi hatálya
• Az Európai Bizottság 2024-es értelmező iránymutatása a 261/2004/EK rendelethez
• C-532/17 – az üzemeltető légifuvarozó fogalma
• Wizz Air – céginformáció és a csoport légitársaságai
• Wizz Air – az általános szerződési feltételek hivatalos archívuma
• Wizz Air Hungary közzétett általános szerződési feltételei
• Wizz Air Malta közzétett általános szerződési feltételei
• Wizz Air UK közzétett általános szerződési feltételei
• Wizz Air – EC261 és UK261 utasjogi tájékoztató